Habakukk módszertani füzetek
Szelíd nyelvi nevelés – hogy a felnövekvő nemzedék ne némán menjen Európába
2004-ben a Világ – Nyelv Program keretében, a Tempus Közalapítvány támogatásával egy négy füzetből álló szakmai kiadványt jelentettünk meg, mely a 2003 évi konferencia lezárásaként részben a konferencián elhangzottak bővebb kifejtését, részben a rendezvény témájához kapcsolódó írásokat, tanulmányokat tartalmazza a „szelíd nyelvi nevelés” fogalmi megközelítéséről, a tantervi keretekről, a forgalomban lévő német nyelvi programokról, módszertani lehetőségekről. A füzeteket összeállította és szerkesztette Tolnai Katalin
I. füzet: ALAPVETÉSEK
Az alapvetéseket tartalmazó füzet bevezető témája a „szelíd nyelvpolitika” a „szelíd” nyelvi nevelés alapfeltétele.
A füzet másik témája a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés fogalmi megközelítése, hatása a kisgyermekek lelki fejlődésére és az erre az életkorra jellemző nyelvtanulási és kommunikációs stratégiák.
A “szelíd” nyelvi nevelés alapfeltétele a “szelíd” nyelvpolitika, “mely nem a központi hatalom érdekeiből indul ki /bár azokat is természetesen figyelembe veszi/; hanem a gyermekek, a családok és a közösségek /adott embercsoportok/ érdekét tekinti irányadó kiindulási pontnak” /Szépe György/
Szépe Professzor gondolatát továbbfolytatva; mitől volna “szelíd” a kisgyermekek nyelvi nevelése, – hogyha az nem a társadalom és a szülők érdekeiből indul ki /bár azokat sem hagyhatja figyelmen kívül/, hanem a kisgyermek mindenkori szellemi, lelki fejlődéséből és szociális érdekéből.
Ehhez pedig egyfelől az idegen nyelvi nevelés kisgyermekekre gyakorolt hatásának ismerete elengedhetetlen, másfelől az ezzel kapcsolatos fogalmak tisztázása, mivel ez a folyamat sem az anyanyelv elsajátításával, sem az iskolai nyelvtanulással nem azonos.
Tartalomjegyzék:
- Dr. Szépe György: Szelíd nyelvpolitika
- Navracsics Judit: Kétnyelvűvé válás gyermekkorban – sikerek és nehézségek
- Müller Mónika: Kommunikációs és nyelvtanulási stratégiák az óvodás korban
- Müller Mónika: Német nyelvi nevelés az óvoda tükrében
II. füzet: TANTERVI KERETEK
A “Tantervi keretek” című füzet a bemutatott helyi óvodai programokon keresztül szeretne segíteni bennünket abban, hogy az óvodákban folyó német nyelvi nevelés a 137/1996./VIII.28./ számú kormányrendelet irányelveiben megfogalmazott kritériumoknak minél jobban megfeleljen. Ugyanis a kétnyelvű óvodákban történt 2002. évi felmérés kimutatta, hogy több kétnyelvű óvodában értelmezési zavarok merültek fel a nyelvi arányok területén és az ismeretek közlésének nyelve körül.
Tartalomegyzék:
- Mammel Ádámné: A kétnyelvű óvodák helyzetének elemzése
- Bräutigámné Fekete Erika: Az “Eine Person – eine Sprache” modell létrejötte Baján
- Árpásiné Domán Mónika: Az “Eine Person – eine Sprache” modell megvalósulása Győrben
- Árvai Judit óvodavezető, Balázs Christine óvodavezető helyettes, Horváth Tamásné óvónő: A Bolgárkertész utcai Napköziotthonos Óvoda helyi programjának alapvető gondolatai
- Tolnai Katalin: Hogyan alkotta meg a Habakukk a belső használatra szánt óvodai programját
- Neubauer Réka: Idegen nyelvi nevelés az osztrák óvodákban /Egy cikk ismertetése az „Unser Kindergarten” című osztrák folyóiratból/
III. füzet: MÓDSZERTANI TÁRHÁZ
A “Módszertani tárház” című füzet témaindító cikkei az anyanyelv és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó apa-, vagy második nyelv elsajátításának természetes módjáról szólnak.
“Sokan kérdezték tőlem, nem jelentett-e gondot a többnyelvű közvetlen környezet, nem kezdtem-e emiatt a normálisnál később beszélni, nem váltott- e ki szorongást az egynél több nyelv, stb., stb. A válaszom ma is az, hogy nem sőt! Igazán, ehhez nagyban hozzájárul az is, milyen módon és intenzitással várják el a gyerektől, hogy több nyelven kommunikáljon.” /Hutterer Ingrid/
Úgy tűnik, hogy ez a “milyen módon” és hogy mit várnak el egy gyerektől döntő e kérdésben. Azzal szolgáljuk a kisgyermekek idegen nyelvi nevelését a legmegfelelőbben, ha ez minél “szelídebben”, minél természetesebben – az anyanyelv elsajátításához hasonlóan történik.
Országunk versenyképessége, de saját boldogulásunk – szellemi és kulturális értékeink közvetítése is múlik /sok más mellett/ ezen.
Reméljük, hogy ez a kis összeállítás is segíti a gyakorlati munkánk eredményességét.
Tartalomjegyzék:
- Hutterer Ingrid: A megélt multikultúra, avagy amikor nem frusztál a többnyelvűség
- András nyelvi életrajza – interjú
- Pintér Jánosné: A nemzetiségi nyelv művelése ott, ahol még él a nyelv – Vaskereszten
- Manzné Jäger Mónika: Nyitott tanulási formák. Gyermek- és tevékenységközpontú német nyelvi nevelés az óvodában
- Sárvári Tünde: A tanulási stratégiák néhány alkalmazási lehet?sége a „szelíd” nyelvi nevelésben
Könyvek az idegen nyelvi nevelésben:
- Láng Ferencné könyvajánlása: Bilderbücher – Die Grundausstattung für Kindergarten
- Tolnai Katalin: A kimeríthetetlen “Kleine Raupe Nimmersatt”
IV. füzet: NÉMET KÖZNYELV NÉHÁNY ÓVODAI SZITUÁCIÓBAN – NYELVMŰVELÉS
A füzet bevezető cikke Láng Ferencné, Marika visszaemlékezése óvodai éveire. Ebben hitvallását is megfogalmazza:
“A gyerek mindent megtanul a szeretett személy kedvéért – a jót is és a rosszat is. A mi óriási felelősségünk nyelvileg és szakmailag, hogy jól felkészültek legyünk, mert a kicsi gyerek nem tudja megfogalmazni és közölni azt, ami neki nem jó, nem elég, nem színvonalas.”
Ezek a gondolatok mindannyiunkat arra köteleznek, hogy folyton tanuljunk, magunkat műveljük.
A német köznyelvi gyüjtemény is abban szeretne minket segíteni, hogy nyelvileg minél többet adhassunk gyermekeinknek.
Tartalomjegyzék:
- Láng Ferencné: Német nemzetiségi nevelés bevezetése a dunabogdányi óvodában.
- Regina Ferenczi, Viola Kadlicsek: Deutsche Alltagssprache in einigen kindergartenspezifischen Situationen