Gyakorló óvoda
Óvodánk 2006 óta végzi az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nappali tagozatos német nemzetiségi óvodapedagógus szakos hallgatóinak gyakorlati képzését. Feladatunk a hallgatók egyéni komplex gyakorlatának, csoportos megfigyeléseinek, csoport előtti foglalkozásainak, bemutató foglalkozásainak és zárófoglalkozásainak szakszerű előkészítése, szervezése és lebonyolítása.
Habakukk módszertani műhely
az óvodai német nyelvi nevelés támogatására
“Bausteine” német nyelvoktatói program és szemléltető anyag
A Habakukk Óvodában 1991 óta foglalkozunk 3-6 éves kor közötti kisgyermekek gondozásával és német nyelvi nevelésével. A kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a német nyelvi nevelést szolgáló módszertani műhelymunkára. Számunkra ez azért is volt létkérdés, mert a 90-es évek elején kevés jól használható, korszerű német nyelvű oktatóanyaghoz, programhoz, kazettához és mesekönyvhöz lehetett hozzájutni. Ebből következik az is, hogy az óvodai nyelvi nevelést helyi módszerrel valósítottuk meg, mely saját koncepció, egyéni ötletek és a munkánk során szerzett tapasztalatok összegyűjtésével fokozatosan fejlődött nyelvoktatói programmá, melyet “Bausteine” címen könyv formájában gyűjtöttünk össze. A “Bausteine” című német nyelvoktatói program és szemléltető anyag pályázatokon is elismerést nyert. /PSZM pályázat; kerületi önkormányzati pályázat./ Programunk kialakításakor arra törekedtünk, hogy a kisgyermekek élettani és tanulási sajátosságait minél teljesebben figyelembe vegyük. Célunk egy cselekvésorientált, játékos, az anyanyelvi fejlődést nem zavaró, személyiséget gazdagító oktatói program létrehozása, megalkotása volt, melynek módszerét később “szelíd nyelvi nevelés” módszerének neveztük el.
Konferencia a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés lehetőségeiről
2001-ben a Közoktatási Modernizációs Alapítvány támogatásával kétnapos konferenciát és workshopot rendeztünk a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés lehetőségeiről. A rendezvény az Európai Unió “2001-a nyelvek éve” rendezvénysorozathoz kapcsolódott, melynek célkitűzése azért volt fontos számunkra, hogy a kisgyerekek idegen nyelvi nevelésével mi is hozzájáruljunk az idegen nyelvek jobb elsajátításához. Szellemi, kulturális értékeink közvetítése, kedvezőbb országimázsunk kialakítása, szabadabb mozgásunk a térségben elképzelhetetlen idegen nyelvek ismerete nélkül, aminek feltétele a nyelvi érintkezés színvonalának emelése, és az idegen nyelvet beszélők számának növelése.
“Szelíd nyelvi nevelés, hogy a felnövekvő nemzedék ne némán menjen Európába” Konferencia
2003-ban a 2001-es konferencia sikerén felbuzdulva újabb konferenciát és workshopot rendeztünk “Szelíd nyelvi nevelés” címen a “Világ-Nyelv Program” keretén belül a Tempus Közalapítvány támogatásával. Az új politikai helyzet, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk új lehetőségeket kínál a felnövekvő nemzedéknek, melyekkel csak akkor tud élni, ha az anyanyelvén kívül más nyelveken is képes lesz kommunikálni, ugyanakkor a használható nyelvtudással bírók száma hazánkban igen alacsony. A megnövekedett társadalmi elvárások teljesítéséhez a kisgyermekkori német nyelvi nevelés is hozzájárulhat, mint az egész életen át tartó nyelvtanulás első lépcsőfoka, lerakva az alapokat a kisgyermekkorra jellemző nagyon sajátos nyelvelsajátítási formában. Rendezvényünkkel mindannyiunk eredményesebb nyelvi neveléséhez, módszertani kultúránk és szakmai műveltségünk növeléséhez igyekeztünk hozzájárulni.
“Szelíd nyelvi nevelés – amit az óvoda a kisiskolások nyelvtanulásához felajánlhat” Konferencia
2005 tavaszán a Világ-Nyelv Program keretében, a Tempus Közalapítvány támogatásával “Szelíd nyelvi nevelés – amit az óvoda a kisiskolások nyelvtanulásához felajánlhat” címmel lehet?ségünk nyílik újabb kétnapos konferencia szervezésére. A rendezvény témája a kisgyermekkori /óvodás és kisiskolás kori/ idegen nyelvi nevelés, mint a használható nyelvtudás megalapozója. Úgy gondoljuk, hogy nem szabadna azokat a nyelvtanulás szempontjából kedvező lehetőségeket kihagyni, melyeket csak ez az életkor kínál. Fontosnak tartjuk az iskola és az óvoda szorosabb együttműködését is. A kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés hidat képezhet a két intézmény között, és az iskola továbbviheti még egy időre a nyelvtanításnál az óvodapedagógia szemléletét: a kötetlenebb légkört, a játékosságot és az életbe integráltságot, ezzel meg?rizve azt az érzelmi biztonságot, amelyet az óvoda ad a gyerekeknek.
Az itt felvázolt műhelymunkát minél több szakember bevonásával szeretnénk továbbfolytatni, hogy mi, akik az idegen nyelvi neveléssel foglalkozunk minél jobban megfeleljünk a gyerek fejlődési sajátosságainak, miközben a szülők elvárásait is a gyerekek érdekeivel összhangban megvalósítjuk.